Életem talán legnyomasztóbb és egyben legsúlyosabb könyve Márai Sándortól a Gyertyák csonkig égnek.  Aki nem olvasta volna a regényt, annak röviden összefoglalva egy barátságról szól, egy ezer éves barátságról, akik sok-sok évtized után újra összetalálkoznak, hogy megbeszéljék a régmúlt sérelmeit.…

Amióta az eszemet tudom, azóta hallgatom úton-útfélen, családtól és távoli rokonoktól, szomszédtól, régen látott ismerőstől, volt matektanártól, de még a kis közértben dolgozó Marika nénitől is, akinek a véleményét soha nem kérdeztem, hogy mi is a valódi élet, mit kellene máshogy és máskor…